Ha magyarként egy török szultánt kellene név szerint említeni, akkor szerintem mindenkinek elsőként Nagy Szulejmán jut eszébe. Ő volt az Oszmán Birodalom 4. szultánja, az ő hódításai adták fel a leckét szegény magyar őseinknek. Neki "köszönhetjük" Mohácsot, és az Egri csillagokban is iszik egy fekete levest Török Bálinttal.... (apropó, gyerekkoromban, gondolom a Gárdonyi regény hatására, de vendégségben fekete levest kértem. Arra már nem emlékszem, hogy rájöttek-e, hogy mi az, de kapni tuti nem kaptam) és ő az aki végül betelepedett Budára 1541-ben.
Szulejmán nevét arról a prófétáról kapta, aki azon a Korán lapon volt megemlítve ahol a szent könyv kinyílt a szultán születése napján. Manapság a "Törvényhozó" a "Nagy" Szulejmán eposzi jelzőkkel emlegetik.
Mondhatjuk, hogy a mecsetet (mely a Kék mecset után a második legnagyobb mecset Isztambulban), mi magyarok finanszíroztuk, ha nem is önszántunkból... Szulejmán a nyugati hódítási során összetarhált kincseiből építtette. Uralkodása alatt virágzott az Oszmán Birodalom: nem csak területét tekintve: a művészetek, az irodalom, a tudomány is sokat fejlődtek.
A mecsetnek négy minaretje van és az Aranyszarv öbölre néz, pazar kilátással.
 |
| Szulejmán mecset |
Mögötte található a temető, benne Szulejmán szultán sírboltja.
A szultán Szigetvár ostromakor halt meg uralkodásának 46. évében, 1566-ban, természetes halállal, 72 éves korában. Belső szerveit kiszedték és a tábor területén eltemették. Testét valahogy tartósították illatos olajokkal, aztán 42 napra őt is eltemették, amíg a hazaszállítás kérdése meg nem oldódott. A katonákkal sokáig nem közölték a halálhírt, hogy a sereget stabilan egyben tartsák, ne maradjanak vezető nélkül. Ha igaz, akkor még a sátra elé is kiültették mikor a sereget a végső ostromra indították, hogy ne fogjon senki gyanút. A titkolózás másik oka az volt, hogy elő kellett készíteni a trónutódlást, ugyanis ez komoly belső viszályok forrása lehetett, amely értelemszerűen gyengítette a birodalmat. Szulejmánnak egyetlen örököse volt, Szelim (a többieket vagy magától elvitte a kaszás vagy jó előre eltették őket láb alól, némelyiket saját apjuk, Szulejmán tudtával), de külső trónbitorlóktól tartva titokban tartották apja halálát. A hazafele úton a koporsót elfüggönyözött hordszékre tették és úgy szállították. Hűséges fegyverhordozója pedig a függöny mögött lelkesen mozgatta a turbánt, hogy azt a látszatot keltse mintha a szultán bólogatna. Ezek után már értem, miért olyan népszerűek manapság a török szappanoperák: ezeknél a dokumentumfilm is felérne eggyel..
 |
| Szulejmán türbéje |
 |
| A Nagy Szulejmán türbéje |
 |
| a tábla is tanúsítja, halála: Szigetvár, 1566. szeptember 7. |
.
Végül a testet először Belgrádba szállították, ott tartották meg fia, Szelim beiktatását. Ezután már nem kellett félni az utódlási harcoktól, így ide közeledve már nyugodtan elárulhatták a halálhírt - melyet addigra azért gondolom már sejteni lehetett. Belgrádban meg is tartottak egy temetési szertartást, majd egy végső szertartás keretében helyezték örök nyugalomra itt Isztambulban.
A mellette levő sírboltba helyezték el kedvenc felesége, Hürrem szultána (eredeti nevén Roxelana, orosz vagy ukrán származású hölgy) földi maradványait.
 |
| Hürrem szultána türbéje |
A mecset belülről hatalmas, szerkezete megfelel a többi mecsetének: árkádos udvar, középen kút, csodás kupolaszerkezet, 4 minaret.
 |
természetesen ide is csak illendő öltözékben lehetett bemenni,
de a bejártnál mindenkinek jut a kendőkből |
 |
a fal mentén végig kutak voltak
a rituális mosdáshoz mecsetbe lépés előtt
(idekint csak a férfiaknak, gondolom a nőké valahol bent, a kíváncsi tekintetektől rejtve található) |
 |
| itt már magunktól is felfedeztük a strucctojásokat a csilláron |
Kint sokan élvezték a kellemes szellőt, a hűsítő fák árnyékát, úgy tűnik, itt nincs érvényben a "fűre lépni tilos" :-)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése