Ha már itt jártunk természetesen nem csak a
Beatlesre hanem a városra is kíváncsiak voltunk (Liverpool küzd rendesen hogy ne csak a foci és a Beatles legenda városa legyen, 2008-ban Europa Kulturális Fővárosa volt, rengeteg múzeummal, galériával csábítja a turistákat - a legtöbbjükbe ingyenes a belépés.) Összességében nem egy nagy hely, a látnivalók tekintetében pedig pláne nem, ha konkrétan az összes Beatles emlékhelyet nem akarja valaki végigjárni akkor egy, max. két nap is elegendő városnézésre. (Persze tudom, rengeteg látnivaló van ha valaki el akar mélyedni az építészetben és a művészetekben. Múzeumok, galériák tömege várja az ide látogatókat, de egyszeri mezei turistaként, aki csak a város legismertebb látnivalóit szeretné egy látogatásba belesűríteni, annak az az 1-2 nap bőven elég rá)
Az Albert Dock a város kulturális szíve, ez az UNESCO Világörökségi helyszín ad teret a nevezetességek zömének. Ez volt Angliában az első olyan építmény, amelyet csak vas és tégla felhasználásával építettek (a tégla egyébként is meghatározó eleme a városi épületeknek), állítólag a világ első zárt, tűzbiztos raktárépülete. Ezen a rakparton rakodták ki a dohányt, a cukrot, a gyapotot, innen indultak Amerika irányába a nagy kereskedelmi hajók, ide érkeztek a 18. században a rabszolgák is. Az emeletes, tengerrel körbevett épületek alján árkádsor fut végig ahol most üzletek, irodák, butikok, éttermek, kávézók és múzeumok találhatók.
|
Queen's Dock |
A Merseyside Tengerészeti múzeumban a hajókról, a tengerészetről, a rabszolgakereskedelemről tudhatunk meg sok mindent, illetve bemutatja a
Titanic és a
Lusitania történetét is, melyek összeforrtak Liverpool-lal.
|
Angliában jellemző hogy a múzeumokban játékos feladatlapot adnak a gyerekeknek, hogy lekössék a figyelmüket. Különböző kiállítási tárgyakat, képrészleteket, feliratokat kell megtalálni, rejtvényeket megoldani. Így a kiállítást is végignézik és a szülőket is hagyják nézelődni. Még az én kamaszaim is élvezték, alig lehetett őket zárórakkor kitessékelni. |
|
'Dance of the Dead' - A Halál tánca német medál 1916-ból, ahogy a Halál csontváz képében néz le a süllyedő Lusitania-ra. |
A kikötőben megnéztük a dokkmester házát ('piermaster'-bőr fordítva - ezt nem egészen biztos, hogy így mondják magyarul, de jobb ötletem nem volt. Szóval aki felügyelte anno a rakpart munkálatait és biztonságát). A bombázások után csodával határos módon nagyjából egyben maradt, így most múzeumként funkcionál.
Aztán mivel 5 után kb. minden múzeum bezár sétáltunk még egyet a rakparton
|
I. Pepe lovasszobra |
|
Hartley-híd |
|
Pepe szárnyakkal |
- végül nem maradt más, mint hogy felüljünk az óriáskerékre.
|
a dokk madártávlatból |
|
A Mersey folyó és környéke |
|
A távolban az anglikán katedrális |
Másnap még megnéztük az
anglikán katedrálist, ami a leg-ek temploma: nem csak Anglia legnagyobb temploma, de a világ legnagyobb anglikán katedrálisa, a világ legnagyobb működőképes orgonájával és a legnehezebb harangjával.
|
főbejárata Legnagyobbrészt helyi vörös homokkőből épült neogótikus stílusban 1978-ban szentelték fel |
|
főhajója 116 m |
|
Boldogasszony kápolna A Húsvét előtti Nagyböjt ideje alatt érkeztünk, ezért az oltár le volt takarva |
|
a világ legnagyobb működő orgonája (9765 síppal) |
|
a templomban ajándékbolt, a fölötte levő galérián pedig kávézó üzemel |
|
Felmentünk a harangtoronyba is ami 106 m magas |
|
A középső, legnagyobb harang George, de a körülötte levő kisebbeknek is saját nevük van George a világ legnehezebb harangja, méretét tekintve pedig talán a 3. |
|
a katedrális makettje |
|
Sir Giles Gilbert Scott tervezte - neki köszönhetjük egyébként az oly jellegzetes angol piros telefonfülkéket és a londoni Tate Modern galéria épületét is. |
|
templomkert |
Ezután átsétáltunk a nem messze levő
Liverpool Metropolitan Katedrálisba. (A Hope Street, a Remény útja köti össze a két templomot, bár állítólag ez csak véletlenül alakult így, az utca korábban kapta a nevét mint ahogy a templomokat ideépítették). Mivel a városban igen nagy a katolikus írek aránya szükség volt egy nagy római katolikus székesegyházra is.
Annak ellenére, hogy időben nem sok különbséggel épült, ez egy modernebb épület. Altalában többre értékelem a klasszikus dolgokat, ez most kifejezetten tetszett. Különösen a passió jeleneteit volták magukra a tekintetet. Épp egy zenekari próba volt a templomban, gondolom valamilyen koncertre készülhettek, úgyhogy zenei aláfestéssel sétálhattunk körbe.
A katolikus vezetőség (mint mindig) nagyot álmodott / versengeni akart az anglikán katedrálissal : olyan grandiózus tervet készíttetett, ami, ha megvalósult volna, a világ második legnagyobb temploma lett volna, kuplájának átmérője túlszárnyalta volna a Szent Péter Bazilikáét... A II. világháború tett nekik keresztbe, a költségek jelentős emelkedése miatt a terv csak álom maradt.
Azért hogy legekben itt se legyen hiány, itt található a világ legnagyobb festett üvegablaka.
|
a város egyik jellegzetes épülete |
|
Metropolitan Cathedral of Christ the King, Liverpool |
|
a kör alakú templom átmérője 59 m |
Mikor már végképp nem tudtunk magunkkal mit kezdeni elmentünk a World Múzeumba. Ez egy természettudomáyni múzeum különböző részlegekkel, gyerekkel kiváló időtöltés (szerintem az összes helyi kisgyerekes itt volt, ráadásul ez is ingyenes). Van benne dinós, múmiás rész, planetárium, fő attrakcióként pedig akvárium és élő bogarak, ami a tizenéveseimet is lázba tudja hozni, pedig százszor nagyobbat, jobbat is láttak már.
Ha valaki Liverpoolban jár lépten-nyomon belebotlik furcsa szobrokba amiről nézőpont (és látószög) kérdése hogy a birka vagy a banán jut először az ember eszébe.
|
birkbanán |
Nem, ez nem
annyira modern művészet, itt tényleg az volt az alkotó célja, hogy ez mind így, egyszerre jelenjen meg az ember képzeletében. Ezek ugyanis a "szuperbirkbanánok", vagyis "superlambanana" - fajhoz tartozó csodabogarak. Taro Chiezo manhatteni japán művész alkotásai, aki a génmanipuláció veszélyeire hívja fel a figyelmet a szörnyszülötteivel.(Mondjuk szerintem kifejezetten aranyosak, de azért értem és tetszik a koncepció.) Mivel Liverpool kikötőjébe gyakran érkeztek banán és birkaszállítmányok, a helyi kiállításra a művész ennek állított emléket. Ugyan az eredeti alkotás 4 hüvelyk magas és sárga volt, mára a városban óriásira nőtt példányokkal találkozhatunk, amik mindeféle színben és mintával vonják magukra a figyelmet.
És egy érdekesség Liverpoolból:
Elég jellegzetes dialektust beszélnek, ennek saját neve is van, a scouse. Külön szótárat is árulnak hozzá a vállalkozó kedvű turisták számára - a kiejtés megértése csak vájtfülűeknek :-)
A scouse egyébként nem csak az akcentusuk, hanem a helyi tipikus étel neve is, ami ránézésre erősen hasonlít a mi gulyásunkra: marha (esetleg birkahús), répa, krumpli, hagyma a fő összetevők.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése