A pockok az utóbbi időben komoly kiképzésnek vannak kitéve. Legutóbb a csajok rendőröset játszottak, kartonpapírból bilincset eszkábáltak és összebilincselték őket :)
Amúgy érdekes, a spanyoloknál az 'esposa' szó feleséget jelent, többes számban pedig bilincset. Az 'esposado' pedig egy az egyben mindkettő: házas és megbilincselt.
Vajon a nyelvészek szerint van összefüggés a kettő között? :-D
És véletlenül az összebilincselt pockok képezik disznóólunk tenyészcsapatát, a bilincselő procedúrát tehát tekinthetjük esküvői ceremóniának is... A mellettük levő Narancs névre hallgató viszont nem közös gyermek, apuka kicsit félrelépett saját elsőszülött lányával, hmm. (A csajok nem engedték elajándékozni az első picit, így került sor eme szerencsétlen fordulatra)
Azért van közös utód is (illetve volt, mert őket már elvitte új kis gazdájuk)
 |
| Balról a nagylány, Narancs anyukája. A csajok csak Nagy Testvér, azaz Big Sister - ként emlegetik - ezen a képen már mindketten terminus közeli állapotban voltak. Tudtátok, hogy ha a tengerimalacok közül az egyik megfial akkor pár napon belül a másiknál is beindul a szülés? Tényleg így volt :-) A büszke apuka középen Peti névre hallgat (Talán III. Péter, ha az elhalálozási listát tekintjük...) |
 |
| Fürge és Piroska , bár az új gazdájuk biztos valami spanyolosabb nevet választott :-) |
 |
| Piroska a szeme után kapta a nevét. Mint egy kis nyuszi :-) |
Szerencsétlen malackák... :( Mindig rühelltem az ilyen embereket, akik nem törődnek az állatokkal, képesek így kínozni őket csak azért, hogy az elkényeztetett hülyegyerekük addig is csendben legyenek. Tudod, talán a gyerekeid értelmesebb emberek lennének, ha megtanítanád nekik, hogy a malackákat nem játékként kell tologatni, kínozni a saját örömük végett, hanem megteremteni a számukra ideális környezetet, pl elbújáshoz kis házat építeni nekik, és örülni az ő örömüknek! Az állattartásnak ez lenne a lényege, hogy megtanítsa a gyerekeket figyelni mások igényeire, alkalmazkodni, örömöt szerezni másoknak, és más örömének örülni! De ez nem az, az ilyen önző embereknek max plüssállat való! :(((
VálaszTörlésKedves Névtelen!
VálaszTörlés(Ha már ilyen kritikus megjegyzést írsz legalább aláírhattad volna, egyrészt mert legalább meg tudnálak szólítani valahogy, másrészt mert úgy illik..., úgy látszik a te szüleidnek több fogalmuk volt az állattartásról mint a gyereknevelésről vagy az illemről... - esetleg egyszerűen arról van szó, hogy gerinctelenül beírogatunk valahová köszönés, bemutatkozás nélkül, mert így arc nélkül bátrabb lehetsz...)
Az állattartásról valóban más elképzeléseink vannak, ami önmagában nem baj, csak a stílus ahogy ezt közölted kicsit alpári...
Véleményem szerint az állattartást, mint mindent, a helyén kell kezelni és nem túlmisztifikálni. Mindennek megvan a maga célja és feladata az életben. Ahogy az emberek is dolgoznak, sőt, néha nem túl kellemes vagy szórakoztató munkát, az állatoknak is megvan a maguk feladata, ha úgy tetszik munkája. A lovak szekeret húznak, szántanak vagy épp az emberek kénye-kedve szerint akadályt ugranak, rohannak vagy táncolnak, a teheneket fejik, a kutyákkal vadásznak, és még sorolhatnám (a csirkéket levágjákról már nem is beszélve). A hobbiállatok pedig azért vannak hogy szórakoztassák a gazdájukat. Nekik kvázi ez a munkájuk, amiért a fizetségük a "koszt és kvártély". Ezzel nem azt akarom mondani, hogy nem kell velük jól bánni, de egy tengerimalacnak semmi baja nem lesz attól, ha heti néhány alkalommal a gyerekek kicsit játszanak velük. A képen szereplő papírbilincs nem hiszem hogy bármi kárt okozna nekik, egy játékról van csupán szó ami a gyerekek kreativitását tükrözi. :)
Amúgy köszönik, van jó nagy ketrecük, van házuk ahová elbújhatnak, van mit enniük és szükség esetén még állatorvos is látja őket. a gyerekek pedig nem bántják őket, etetgetik, szeretgetik és játszópajtásnak tekintik. Hát kell ennél több? :-)
PS.: csak megnyugtatásképp: van plüss tengerimalacunk is, de még azzal se csináltak semmi olyat ami aggodalomra adna okot :-)
Üdv,
Ditke
Kedves Ditke!
VálaszTörlésA névtelen illetőnek teljes mértékben igaza volt. Lehetett volna kevésbé támadóan közölni, de igaza volt.
Lehet, hogy nem tesz bennük kárt a bilincs, de akadályozza őket a szabad mozgásban, azon kívül mivel zsákmányállat, meg is ijeszti őket, amit ti, nem biztos, hogy azonnal észrevesztek, ellenben a félelem, a stressz ezeknél az állatoknál rengeteg betegség kiváltó oka. Lehet játszani velük, kell is, de meg kell tanítani mit lehet és mit nem. Ezt pedig nem lehet. Semmivel sem jobb, mintha a gyerekedire lenne nyakörv rakva és ők lennének összekötve úgy, hogy nem lenne esélyük fordulni, odébb menni a másiktól. Szerinted ők élveznék? Mert én kétlem. És nincs különbség!! Az, hogy ők állatok nem jelenti azt, hogy ezt ők élveznék, vagy meg lehetne tenni velük. Aki felelőségteljesen gondoskodik róluk, az ezt nem hagyja!! Ezen gondolkodj el.
Ezen kívül pár észrevétel. A ketrec emelete és létrája koszos! Ecettel gyönyörűen le lehet oldani róla, azon kívül amúgy is azzal kell takarítani a ketrecet, mert a vegyszer árt a bőrüknek, szervezetüknek.
A körmük borzalmasan néz ki. Vissza van hajolva, ami rengeteg kellemetlenséget okoz nekik, arról nem beszélve, hogy deformálja az ujjukat. Természetes közegükben tud kopni a körmük, de a fogságban tartottaknak nem. TI vagytok a gazdái, a TI felelősségetek az ápolásuk. Sok apró vágással vissza kell vágni úgy, hogy a köröm vége pontosan szintben legyen a talajjal. Lehet, hogy azt hiszitek ez nekik nem fáj, mert nem sírnak miatta, de ez nem így van.
Valamit meg kell értenetek. Ezek zsákmányállatok. A vérükben, a genetikájukba van, hogy rejtsék a bajukat. Ezen sokszor az életük múlik, mert egy beteg állatra előbb lecsapnak a ragadozók.
Magatokhoz vettétek őket, vállaltátok, hogy gondoskodtok róla, akkor nem lehet azzal elütni, hogy túl van misztifikálva a tartásuk. Igenis utána kell nézni, megtanulni hogyan kell tartani őket és megfelelően gondozni.
Ajánlok egy oldalt neked és a gyerekeidnek is. Olvassátok át együtt és fogadjátok meg a tanácsokat. Ezek a kis lények ugyanúgy érző és értelmes, okos állatok, mint mondjuk egy kutya, vagy akár egy gyerek.
(Zárójelben megjegyzem, hogy salátát csak akkor szabad adni nekik, ha teljesen 100%-ban biztos, hogy bio, tehát nem vegyszerkezelt, különben akár meg is ölheti őket, mert a növényből nem távoznak a vegyszerek, csak felhalmozódnak benne)
(Másik zárójel, hogy miért szaporítjátok őket? Biztosan 100%-ban ismeritek a szülők pontos genetikai hátterét? Ha nem, csak ártotok a kis állatoknak. Rengeteg olyan betegség jöhet ki rajtuk a gondatlan tenyésztés miatt. (fogproblémák, daganatok, rövidül az élethosszuk, szemproblémák és még lehetne sorolni) Ide tartozik a beltenyészet is. A kicsi lányok már pár hetesen fogamzóképesek. Ahhoz mit szólnál, ha a kb. 5 éves lányod az apjától lenne terhes? Kiakadnál tőle, igaz? Na ez pont ugyanolyan. Ezeket sem ártana átgondolni.)
Itt az oldal, amit említettem. http://gemon.ro/hu.htm
Remélem az elolvasása után átgondolod a dolgokat, a kis állatok érdekében.
Orsi
Kedves Ditke,
VálaszTörlésnem tudom, hogy milyen néven fogok neked írni, mert sajnos nem tudom hol kell beállítani, de a végén szívesen aláírom majd.
Szerintem is kritikán aluli, amit csináltok a malacokkal. Nem feltétlen a bilincsről van szó, régen mi is játszottunk a kutyával doktornéniset...viszont az, hogy nem törődöm módon, tudatlanul szaporítjátok ezeket az állatokat elég szomorú. A hobbiállat fogalommal kapcsolatban pedig akkora tévedésben vagy, hogy az valami elképesztő!
Ha én agresszív típusú ember vagyok és az szórakoztat, hogy megrugdosom a kutyámat, de cserébe adok neki enni, akkor minden rendben van???
Jó lenne egy kicsit a neten utánanézni, hogy mivel jár a malacok tartása, szaporítása, a beltenyészet milyen eredményt hoz, stb...
Amennyiben a malacokkal kapcsolatban kérdésed van, én is szívesen válaszolok, de ez a tartási forma a legrosszabb!
Üdv,
Lia
Kedves Ditke!
VálaszTörlésNem szerettem volna alpári stílusban reagálni a bejegyzésedre (ahogyan az első hozzászólót minősítetted), ezért megvártam, hogy kicsit alábbhagyjanak az indulataim, amiket a fentebb látottak/olvasottak váltottak ki belőlem. Lehet, hogy a malackáitoknak mindene megvan fizikailag (nagy ketrec, ház, táplálék), de nagyon elszomorít, amikor azt látom, hogy a szülők nem arra tanítják a gyerekeiket, hogy tisztelettel bánjanak az állatokkal, haem hogy játékszerként használják őket. Attól még, hogy "kedvtelésből" tartjuk őket, NEM JÁTÉKSZEREK!! Az első hozzászóló stílusa valóban hagy némi kívánnivalót maga után, de abban maximálisan egyetértek vele, hogy ezeket az állatokat azért tartjuk, hogy örömünket leljük az ő örömükben, elégedettségükben, és a róluk való gondoskodásban. Nem pedig azért, hogy hülyét csinálva belőlük, eszközként használjuk őket a magunk szórakoztatására, miközben olyan dolgokat kell elviselniük, ami a természetüktől idegen. Egyébként is elég furcsa, hogy a lányaid "bilincselőset" játszanak az állatokkal, de az ő lelkük analizálásába nem mennék bele. Már a lustanyu oldalán beírt hozzászólásodból is kiderült, hogy te magad sem tanúsítasz túl sok tiszteletet az állatok irányába, így aztán érthető, hogy a gyermekeid is hasonlóan viszonyulnak hozzájuk. De legalább ne mutogatnád ország-világnak, mintha ez valami jópofa dolog lenne...
Üdvözlettel:
Nádas-Povázsai Diána
Ja igen, és a felelőtlen szaporításról meg a beltenyésztés veszélyeiről még nem is beszéltem... De látom, mások már megtették. Minek szaporítjátok őket?? Nem hiszem, hogy olyan sok pénz folyna be a kölykökből, hogy megérné kockára tenni a mamák életét minden egyes szülésnél, ráadásul nem tudhatjátok, hogy milyen egészségügyi következményei lesznek a kicsikre nézve a beltenyésztésnek.
VálaszTörlésNádas-Povázsai Diána
Sziasztok!
VálaszTörlésKöszönöm a hozzászólásokat, így is lehet, emberi hangon :-)
Valóban nem rajongom a malacokért, de azért igyekszünk :-)
Mondjuk ha a zsákmányállatnál tartunk akkor a körömvágást sem élvezheti kevésbé mint a bilincset... De azért levágtuk nekik, ezen ne múljon a boldogságuk.
Az ólat is szoktam sikálni havonta fertőtlenítőszerrel, de nem fogom folyton pucolni ha párszor felszaladtak a létrájukon. Gondolom a természetben sem rohangál utánuk senki felmosóvödörrel...
A beltenyésztés veszélyeiről nem kell felvilágosítani, ezzel azért tisztában vagyok, csak épp így alakult. Nem szaporítjuk őket, csak szaporodnak... Ami persze nyilván tőlünk is függ, van a kandúr bandinak külön ketrece, csak utál külön lenni és át akarja rágni magát a csajokhoz :-) Ha sokáig nem mehet akkor meg gubbaszt a sarokban és depressziós... Ezért néha megengedjük neki, így évi 1-2x jön a szaporulat. Amúgy meg a természetes élőhelyen is nyilván folyton vemhesek és ott sem kérnek születési anyakönyvi kivonatot a partnertől, bár tény, hogy nagyobb eséllyel botlanak távolabbi rokonokba.
A hobbiállatokról továbbra is azt gondolom amit már fent leírtam, semmi bajuk nem lesz attól ha heti 20 percet a gyerekek játszanak velük. Tovább amúgy sem izgatja őket. (A bilincselős rendőrös játék meg ugyanannyira szerepjáték mint az orvososdi vagy a tanító nénis, semmi gond nincs vele)
Annyira nem értem, mikor ennyire aggódnak az emberek az állatokért, de senki nem sajnálja Jucika nénit amikor mondjuk a Nyugatinál wc-t pucol. Nem hiszem hogy számára nagyobb öröm lenne a közwc tisztítása, de ez a munkája és elvégzi. Miért nem protestál senki, hogy így nem lehet bánni emberekkel, hogy szegény Juci néni görnyedve sikálja a hányást meg az ürüléket nap mint nap?
Vagy amiért orvosként mikor be akarok dugni egy tubust az eszméletlen betegbe akkor szembehány. Vagy mikor a 92 éves Józsi bácsi (vagy most épp Jose) nem kakált egy hete. És ki kell bányászni belőle. Kézzel. Az sem egy leányálom. Vagy amikor az agresszív beteg elküld az anyámba és még meg is akar verni. Akkor reklamáljak? Nem, ez a munkám, elvégzem. A malacnak az a munkája, hogy tűrje, ha játszanak vele a gyerekek. Nem verik, nem rugdossák őket, csak simogatják, futtatják, és igen, most épp egy papírdarabbal pár percre összekötötték őket.
Vannak emberek akik hajléktalanok, kukából szedik a napi betevőt (és nem bio-salátát kapnak). Sőt, ha kívül megyünk kicsit Európán akkor sokkal szörnyebb sorsokat is láthatunk, emberi életeket lehetne menteni egy-egy oltóanyaggal vagy egy doboz antibiotikummal, mégis rengetegen meghalnak, mert még arra sincs pénz hogy az alapvető gyógyszerekhez hozzájussanak. Na, ez a felháborító és szomorú. Ezeknek a disznóknak jobb sorsuk van mint némelyik embernek. A háziállat sorsnak is vannak árnyoldalai. De azért nagy előny, hogy nem eszi meg őket a róka és nem halnak éhen. Sőt, nekik jut orvosi ellátás és gyógyszer is, nem úgy mint némelyik embernek.
Szóval én azért nem sajnálom őket.
Az eddigi építő jellegű hozzászólásokat köszönöm, de részemről a továbbiakban lezártnak tekintem a témát.
További szép napot mindenkinek!
Ditke
Ditke,
VálaszTörléstudod, nekem egy kicsit furcsa, hogy blogot írsz, de a kommentekben a kritikát nehezen viseled. A blog írás, azt jelenti, hogy te megosztod másokkal az életed, kvázi bárki beleszólhat.
Az, hogy Juci néni mit csinál és téged ki hány le, akármilyen csúnyán hangzik, engem speciel nem különösebben érdekel és megmondom miért: te választottál magadnak egy szakmát, amivel jól keresel, tehát nem hinném, hogy sajnálni kellene. Nyilván elmehettél volna fagyit árulni vagy bármi mást csinálni. Juci nénit sajnálom, de vannak olyan emberek, akik az ő helyzetével foglalkoznak.
Én nem. Én az állatokkal, de főleg a tengerimalacokkal foglalkozom. Nekik nem volt választásuk, ti odamentetek és hazavittétek őket. Nem tudnak szólni, hogy mit szeretnének és mit nem. Valóban a világban van rengeteg rossz dolog, de mint írtam, mindenki másért kötelezi el magát. Én ugyan még nem vagyok édesanya, de az biztos, hogy a gyermekeimnek példát fogok mutatni az állattartással kapcsolatban, hiszen az állatokon keresztül rengeteg dolgot megtanulhatnak (pl.: felelősség, elkötelezettség)!
Mielőtt vettetek malacot nem ártott volna tájékozódni, hogy hogyan kell őket tartani. A fiú természetes hogy depressziós, hiszen a nőstények 16 naponta ivarzanak mellette és ezt neki el kell viselnie. Annak pedig javaslom nézz utána, hogy a természetben hogyan élnek, ha jól emlékszem már linket is adtak neked olyan oldalhoz, ahol írnak a malacokról.
Nekem furcsa, hogy orvosként ennyire nem érdekel téged élőlények sorsa. Elvégre neked is tudnod kellene, hogy mi mivel jár...Persze a tanár és pedagógus között is igen nagy a különbség, tehát ezen nem kell csodálkozni...
Lia
Szaporodás ellen van 1 nagyon jó régi,bevált megoldás..így orvosoknak ajánlom ..ivartalanításnak hívják..
VálaszTörlés