Ott hagytam abba, hogy az eső miatt visszamentünk a szállásra. Megebédeltünk, majd mivel még mindig esett sziesztáztunk egyet. (Ez amúgy rettentő fontos, olvastam róla, hogy a spanyolok félnek, hogy csökkenni fog az átlagéletkor és nőni a megbetegedések száma mivel egyre kevesebb munkahely biztosít sziesztaidőt. Jajj.)
Úgy is mondhatnánk, hogy Zsolt azt se bánta volna ha egész délután esik :-)
Azért szerencsére hamar elállt, de Apa még mindig aludt és úgy tűnt, hogy nincs is kedve felkelni.
Emlékeztek a Hagyd aludni a Papát című műsorra, ami boldogult ifjúkorunkban ment a tv-ben? Reggel 6 körül kezdődött és egész jó rajzfilmeket vetítettek. Én meg nem értettem ki az a hülye aki ilyenkor felkel és a műsorszerkesztő is egy agyalágyult lehet ha azt gondolja, hogy van gyerek aki ezt nézi ilyen képtelen időpontban. Aztán megszülettek a gyerekeim és mikor reggel még alig világosodott de mi már a játszótérre tartottunk vagy építőkockáztunk, megvilágosodtam és gondolatban bocsánatot kértem szegény műsorfelelőstől. Persze azóta már jobb alvók és ha korábban is kelnek hétvégén mint mi már egyedül felöltöznek, megreggeliznek és eljátszanak magukban. Bizony, ezt is megértük :) )
De elkanyarodtam a témától. Szóval hogy Apát hagyjuk aludni a csajokkal elmentünk kincset keresni. Volt is a közelben egy, a biztonság kedvéért azért esernyővel is felszerelkeztünk. Egy kedves hölgy megállt mellettünk az autójával, hogy látja gyerekekkel vagyok, szívesen elvisz egy darabon, de meggyőztem, hogy mi tényleg élvezzük és csak sétálunk :) (Meg egyébként is példát statuáltam a gyerekeknek, hogy idegenek autójába nem ülünk be)
 |
| Csenge a GPS-el követi a megadott irányt |
A kincset könnyen megtaláltuk, még rohangáltak kicsit aztán visszaindultunk.
 |
| megvan! |
 |
| vajon mit rejt a csomag? |
Némileg ugyan megzavarta az idillt egy párocska akik fotózni álltak meg mellettünk. Akkora géppel érkeztek hogy az már fegyvernek minősül és tuti engedély kell rá. Állítgatták, fotóztak, lencsét cseréltek, szóval elvacakoltak egy ideig. Gondoltam a természet szerelmesei és biztos csodás fotókat készítettek. Csak némileg belerondított a képbe hogy távozásukkor egy laza mozdulattal a földre dobták a Colás dobozaikat. Eldobhatták volna már a képek készítése előtt, biztos jól mutatott volna a fotókon, üde színfolt a zöld fűben. Komolyan nem értem az embereket ...
 |
| a fárasztó séta után pedig a megérdemelt pezsgőzés a húgommal :) |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése