Sok országot bejártunk már Európában, de Portugália annyira "szélen" van, hogy eddig kimaradt. Hiába éltünk Spanyolországban, ez pont a félsziget másik partjára esett, egy hétvégi kiránduláshoz kocsival messze volt, repülővel utazni négyünknek 2-3 napra nem éri meg - ha már kifizetek annyi útiköltséget akkor szívesebben maradok több napra hogy több mindent láthassunk. A hosszabb szabadságokon meg valahogy mindig másfelé vitt az utunk, de ezt a blogból amúgy is tudjátok :-)
Most viszont ez a kitérő pont "belefért" az utazásba, így kézenfekvő volt, hogy újabb országot veszünk "górcső alá".
Portugália a XIII. század óta foglalja el az Ibériai-félsziget nyugati partjait. Érdekes módon határai azóta mit se változtak, ez itt a háborúkkal sokszor átszabott Európa térképén a béke szigete.:-) - és ha minden igaz ez világviszonylatban is egyedülálló.
Méretét tekintve szinte m2-re akkora mint Magyarország. Na jó, egy hajszállal kisebb, 92.090 km2.
Most viszont ez a kitérő pont "belefért" az utazásba, így kézenfekvő volt, hogy újabb országot veszünk "górcső alá".
Portugália a XIII. század óta foglalja el az Ibériai-félsziget nyugati partjait. Érdekes módon határai azóta mit se változtak, ez itt a háborúkkal sokszor átszabott Európa térképén a béke szigete.:-) - és ha minden igaz ez világviszonylatban is egyedülálló.
Méretét tekintve szinte m2-re akkora mint Magyarország. Na jó, egy hajszállal kisebb, 92.090 km2.
A nyelv a hiedelemmel ellentétben nem annyira hasonlít a spanyolra. Leírva még csak-csak kihámoztunk valamit, de a kiejtés már nagyon eltérő. A személyes tapasztalatunk azt mutatja, hogy az olaszt jobban értjük. Összességében sokszor többre mentünk az angollal mint a spanyollal, de a lényeg hogy valahogy mindig megértettük magunkat. Amerika felfedezésekor óriási területet gyarmatosítottak. 9 országban ma is ez a hivatalos nyelv, nekünk Portugálián kívül Brazília jutott eszünkbe (de ide tartozik többek kötött Mozambik, Angola, Egyenlítői-Guinea, a Zöld Foki szigetek is). A világon elsőként ők számolták fel a gyarmatokon a rabszolgaságot. Az angolokkal hosszú évszázadokra visszamenően jó szövetséget ápolnak, az 1373-ban aláírt egyezmény a mai napig érvényben van.
Neve egyébként a "gallok kikötője"-t jelenti (por u gall), ami inkább a franciákkal való rokonságra utal.
Spanyolország közelségének köszönetően itt is tartanak bikaviadalokat, de az állatokat itt tilos az arénában a közönség szeme láttára megölni. Ott csak "szórakoznak" velük, a halál később, a vágóhídon éri utol őket. :-(
Neve egyébként a "gallok kikötője"-t jelenti (por u gall), ami inkább a franciákkal való rokonságra utal.
Spanyolország közelségének köszönetően itt is tartanak bikaviadalokat, de az állatokat itt tilos az arénában a közönség szeme láttára megölni. Ott csak "szórakoznak" velük, a halál később, a vágóhídon éri utol őket. :-(
Az ország jelképe a kakas.
A színes tollú madárba lépten-nyomon belebotlottunk, gyorsan ki is derítettük, honnan is ered a történet: Nos, Barcelo városáig kell visszamenni: Egy Santiago De Compostelaba tartó zarándokot a helyi földesúr lopással vádolt meg. Szegény hiába esküdözött ártatlanságát hangoztatva, kötél általi halálra ítéltetett. A bíró épp kakassült vacsorájához készülődött, amikor az utolsó szó jogán a vándor eléállt: ha neki nem hisz, higgyen a sült kakasnak: az a pecsenye majd feláll és elkukorékolja az ártatlanságát! No persze ha hihető lett volna akkor sem volt életszerű, így a nyomorultat felakasztották. Ebben a pillanatban azonban tényleg felállt és megszólalt a kakas a tányéron, úgyhogy a bíró hanyatt-homlok rohant megmenteni az ártatlanul elítélt zarándokot. Még épp időben: az akasztást túlélt vándor tovább bandukolhatott Santiagoba, majd mikor visszatért, hálája jeléül kifaragta a kakast amit ma is a helyi múzeumban őriznek. Az eredeti a fekete kakas színes farktollakkal, de persze mint mindenből, ebből is lehet kapni bármit amiért a turista hajlandó kinyitni a pénztárcáját.
Egyébként a gallo spanyolul és portugálul is kakast jelent, a latin gallus pedig egyszerre jelent kakast és a gallokat(franciákat). Ezért lehet az, hogy a franciáknál is sokszor botlunk bele a kakasba mint helyi jelképbe, még a régi pénzeiken is szerepelt.
A színes tollú madárba lépten-nyomon belebotlottunk, gyorsan ki is derítettük, honnan is ered a történet: Nos, Barcelo városáig kell visszamenni: Egy Santiago De Compostelaba tartó zarándokot a helyi földesúr lopással vádolt meg. Szegény hiába esküdözött ártatlanságát hangoztatva, kötél általi halálra ítéltetett. A bíró épp kakassült vacsorájához készülődött, amikor az utolsó szó jogán a vándor eléállt: ha neki nem hisz, higgyen a sült kakasnak: az a pecsenye majd feláll és elkukorékolja az ártatlanságát! No persze ha hihető lett volna akkor sem volt életszerű, így a nyomorultat felakasztották. Ebben a pillanatban azonban tényleg felállt és megszólalt a kakas a tányéron, úgyhogy a bíró hanyatt-homlok rohant megmenteni az ártatlanul elítélt zarándokot. Még épp időben: az akasztást túlélt vándor tovább bandukolhatott Santiagoba, majd mikor visszatért, hálája jeléül kifaragta a kakast amit ma is a helyi múzeumban őriznek. Az eredeti a fekete kakas színes farktollakkal, de persze mint mindenből, ebből is lehet kapni bármit amiért a turista hajlandó kinyitni a pénztárcáját.
Egyébként a gallo spanyolul és portugálul is kakast jelent, a latin gallus pedig egyszerre jelent kakast és a gallokat(franciákat). Ezért lehet az, hogy a franciáknál is sokszor botlunk bele a kakasba mint helyi jelképbe, még a régi pénzeiken is szerepelt.
Portugália a parafa otthona:
Miután Dom Perignon francia szerzetes rájött, hogy a parafából készült dugó sokkal jobban zárja az üveget mint a másfajta fából faragott társai, megugrott az igény a jó minőségű dugókra. Portugáliában nyílt az első dugógyár, és azóta is Portugália a világ első parafa-termelője. A fának konkrétan a kérgét hántják le, abból készülnek aztán nem csak dugók, de különféle használati tárgyak, mint könyvborító, táskák, vagy akár cipők is. Én kicsit szkeptikus voltam, de azért egy táskát vettem magamnak és azóta elmondhatom, hogy tényleg jó minőségű, vízálló és egyáltalán nem forgácsolódott szét a használattól (pedig attól tartottam). Magyarul, ha legközelebb arra járok, tuti veszek még pár dolgot, nagyon szeretem.
Az élménybeszámoló a kirándulásokról a következőkben...:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése